Szakmai

Diszlexia? Tanulj japánul!

Mi is az a diszlexia?

A diszlexia egy nemzetközi jelenség, így a világ minden részén találkozhatunk olyan gyermekekkel és felnőttekkel egyaránt, akik olvasási nehézségekkel küzdenek. Gyakran átlagos ezeknek a személyeknek az intelligenciahányadosa, de az sem ritka, hogy ez a szám átlagon felüli. Érzékszervi problémákkal nem rendelkeznek ezek a gyermekek, sokszor mégsem üti meg az iskolai teljesítményük az elvárt szintet. Társaikhoz képest nehezebben sajátítják el az olvasást, és az sem kizárt, hogy később is küzdeni fognak ezzel a problémával. Az európai országok adatai azt mutatják, hogy a kisiskolásoknak mintegy 9-10%-a tanulási, 5- 10%-a olvasási zavarokkal küzd, míg a szigorú értelemben vett diszlexiás gyermekek száma 2-3%-ra tehető.

A diszlexiában érintettek száma nyelvenként eltér

A diszlexia elsősorban azokat sújtja, akiknek az anyanyelvéhez latin betűs ábécé és nem fonetikus írásmód társul. Az olvasni tanuló gyermeknek angol anyanyelven 40 fonémát kell elsajátítania, melyeket több mint 1100-féle írásmód jelöl. Az angol nyelvben azonos betűkombinációk lelhetőek fel különböző szavakban, melyeket máshogyan kell ejteni, ezzel is nehezítve a diszlexiában érintett személyek életét. A clove [klóv] és love [láv] szavak jól bemutatják ezt a jelenséget. Több olyan szóval is találkozhatunk, melyeket hasonlóan írunk le, de máshogyan ejtünk ki. Sőt, a nyelv elsajátítása során sok-sok kivételt is meg kell tanulnunk. Ezek miatt tartozik az angol az “átlátszatlan nyelvek” (opaque languages) csoportjába.

Ezzel szemben az olasz nyelvben kedvezőbb a helyzet, ugyanis a 25 betűt és azok kombinációit összesen 33 olasz fonéma jelöli. Így szinte a nyelv segít az elsajátítójának, ezért is lehet az, hogy ebben a dél-európai országban kevesebb a diszlexiás személyek száma. Chris D. Frith angol kutató úgy véli, hogy a spanyol, a finn és a cseh úgynevezett “diszlexiabarát” nyelvek. Ezek az áttetsző (transparent) nyelvek közé sorolhatóak. Ezt a jelenséget azzal magyarázza, hogy hiányzik belőlük az a hangzó-betűző komplexitás, ami más nyelvekben, többek között az angolban is megjelenik. A transzparenst nyelvekben tehát az egyes betűkombinációk mindig ugyanazt jelentik, és csak ritkán futunk bele kivételekbe.

A kutatások arra mutattak rá, hogy nagyon kevés a diszlexiával élő személy azokban az országokban, ahol szimbólum alapú írásrendszer van érvényben. Ide sorolható például Kína és Japán is. Utóbbi iskolarendszerében a diszlexia előfordulásának aránya annyira alacsony (1,4%, illetve 6,9%), hogy csak 2006-ban került sor a szűrés bevezetésére, melyet STRAW-I teszttel végeznek. Ennek az alacsony számnak az oka még nem teljesen tisztázott, de lehetséges, hogy a kedvező adatokért az a módszer a felelős, amivel a tanulók a nyelvet elsajátítják. A gyermekek a tanulási folyamat során következetesen ismétlik meg az egyes karakterekhez szükséges vonásokat, mindig az adott sorrendet követve, miközben hangosan ki is ejtik az adott szót. Ez az összetett folyamat segíti azt, hogy a finommotoros készségek rögzítsék az agyban a leírt és kimondott hangokat, illetve az azok között fellelhető összefüggéseket. Az alacsony számok másik ismert oka az agyterületekben keresendő.

Így annak lehetősége, hogy a japán kandzsikat vagy kínai írásjeleket használó diákoknak esetleg diszlexiájuk van, mindaddig felfedezetlen marad, amíg el nem kezdenek egy ábécé alapú nyelvet, például angolt tanulni.

Más nyelv – más használt agyterület

Sokáig úgy vélték a kutatók, hogy a diszlexia minden embernél nyelvtől függetlenül egy adott agyi területhez kötődik, annak ellenére, hogy az ábécé alapú és az írásjeles nyelvek mind-mind különböző akadályokat gördítenek a használóik elé. Az ábécés nyelveknél, ahol problémák merülhetnek fel a betűből hangzóvá alakításnál, a diszlexiás személyek agyának bal oldali halánték-falcsonti kérge csökkent aktivitást mutatott a vizsgálatok során. Ezzel szemben a kínai nyelv művelőinek abban vannak nehézségeik, hogy a közel 5000 különböző írásjel közül az adott írásjel ábráját annak kiejtéséhez és jelentéséhez kell helyesen társítaniuk.

 De Li Hai Tan, a Hongkongi Egyetem neurológusa arra mutatott rá kutatása során, hogy a kínai olvasók diszlexiájáért az agynak egy olyan része felel, amely az ábécé-alapú írást használó népekétől eltér. MRI vizsgálat alá vetettek nyolc diszlexiával élő és nyolc nem diszlexiás gyermeket, akiknek nyelvi tesztek közben tanulmányozták az agyi aktivitásukat. A diszlexiás gyerekek rosszabbul teljesítettek a teszteken, de a bal oldali halánték-falcsonti kérge mindkét vizsgált csoportnak ugyanolyan aktivitást mutatott. Ezzel szemben a középső frontális gyrus – mely a bal oldali homloklebeny középső területén helyezkedik el, és a képi alakzatok felismeréséért, kiejtéséért és a jelentés koordinálásáért felel, – kisebb aktivitást mutatott az olvasási nehézségekkel küzdő gyerekek esetében.

Ezért fordulhat elő az, hogy valaki a diszlexia tüneteit mutatja és például nehézségeket tapasztal a magyar vagy az angol nyelv elsajátításakor, de a japán kandzsik vagy a kínai írásjelek világában könnyebben boldogul.

Helyesírás egyszerűsítése, mint megoldás

A kutatók afelé kezdenek hajlani a gyűjtött adatok alapján, hogy a bonyolult helyesírással rendelkező nyelvek elsajátítása és olvasása még sokszor a nem diszlexiások számára is nehéz feladatnak bizonyul. Ez egy érv lehet azon kezdeményezés mellett, hogy a komplex helyesírási rendszereket egyszerűsítsék. Ilyen jellegű „beavatkozásra” volt már példa, ilyen volt az amerikai Webster-reform is. Ennek keretein belül az egyes szócsoportok helyesírását vették górcső alá, és egyszerűsítették azokat bizonyos szabályok alkalmazásával. Ennek az újításnak köszönhető pl. az, hogy a “colour” “color”-ra változott.

Felhasznált irodalom

Kohlmann Ágnes (2015). Diszlexiás idegennyelv-tanulók szókincsének szerkezete, (Doktori (Phd) értekezés), Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Budapest

Mortimore, T. (2008). Dyslexia and Learning Style : A Practitioner’s Handbook. New York:  John Wiley & Sons Inc

Nagisa MORITOKI ŠKOF (2015). Japanese language education and dyslexia: on the necessity of the dyslexia research, (Doktori (Phd) értekezés), University of Ljubljana, Slovenia

Webster, N. (2017). Webster’s Unabridged Dictionary 1913. Egyesült Államok: k.n

Képek forrásai:

https://www.darfu.hu/betegsegek/diszlexia.html

https://ponthu.blog.hu/2019/09/25/kozel_s_tavol_a_japan_nyelv_es_japan_diakok_tanitasa_2_resz

https://www.google.com/url?sa=i&url=http%3A%2F%2Fpekingikacsa.blog.hu%2F2014%2F02%2F19%2Fonallo_nyelv_vagy_a_kinai_egy_dialektusa_a_kantoni&psig=AOvVaw2v3UEm0kvgZDt3ZXb8D5CN&ust=1611401755385000&source=images&cd=vfe&ved=0CA0QjhxqFwoTCMiCo8G5r-4CFQAAAAAdAAAAABAD

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük