Kultúra, Szabadidő

MIÉRT OLVASS?

A cikket egy 2020-as tanulmány ihlette, mely rendkívül lehangoló eredményeket hozott a magyar könyvolvasási szokásokkal kapcsolatban.

„A 2005. évi kutatási eredményekhez viszonyítva 12 százalékponttal esett vissza a könyvolvasó felnőttek aránya; 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13%-a olvas rendszeresen (legalább hetente), míg 2005-ben 25%-uk olvasott rendszeresen. A vizsgált időszak egészét tekintve 2020-ban a legalacsonyabb mind a rendszeresen, mind az alkalomszerűen olvasók aránya…A teljes felnőtt magyar társadalmat reprezentáló kutatás szerint a könyvet sohasem olvasók közül a legtöbben azt említették okként, hogy egyszerűen nem szeretnek olvasni (45%), míg a második leggyakrabban említett indok az időhiány (33%).”

Magyarország népessége jelenleg 9, 8 millió fő, amiből mindössze 1, 5 milliónyi ember olvas rendszeresen. Ezek a számok mindenképpen okot adnak arra, hogy hangsúlyozzuk az olvasás fontosságát és előnyeit, hiszen minden jel szerint, rengetegen alábecsülik azt.

Számtalan kutatást végeztek és végeznek a mai napig a témában, ezért meg sem próbáltam mindet összegyűjteni. Az alábbiakban ezek közül emeltem ki néhány, véleményem szerint már önmagában is nagyon meggyőző tényt arról, hogy miért is lenne érdemes mától rendszeresen időt szentelnünk az olvasásra.

Olvass az egészségedért!

Az olvasás egyik talán legkecsegtetőbb előnye az, hogy átlagosan 2 évvel növeli a várható élettartamot. A kutatók több mint 3500, ötven év feletti ember olvasási szokásait tanulmányozva azt találták, hogy 12 éves távlatban nézve azok a személyek, akik hetente több mint 3 és fél órát töltöttek olvasással 23 %-al, azok pedig, akik átlagosan 3 és fél órán át olvastak hetente, 17 %-al kevesebben haltak meg a nyomon követett személyek közül.

Számos kutatás támasztja alá az olvasás szerepét különböző betegségek, például a demencia és az Alzheimer kór megelőzésében és az agy általános karbantartásában.

Ennek az a kulcsa, hogy az olvasás az agy számtalan területét stimulálja egyidejűleg, ezáltal folyamatosan edzi azt.

Egy tanulmányban a kutatók 6 éven keresztül tesztelték majdnem 300, idősebb ember memóriáját és gondolkodási képességeit, évről-évre. A résztvevőkkel kérdőíveket is kitöltettek olvasási és írási szokásaikkal kapcsolatban gyermekkoruktól egészen a pillanatnyi életkorukig vonatkoztatva.  A résztvevők halála után megvizsgálták az agyukat, a demencia fizikailag látható jelei után kutatva. Azt találták, hogy azon résztvevők agyán látszódtak legkevésbé a demencia jelei, akik bevallásuk alapján a legtöbb időt töltötték olvasással.

A stressz csökkentés terén is bebizonyosodott hatása. Egy 2009-es brit kutatás eredményei szerint már 6 perc olvasás után 68%-al csökkent a vizsgálati személyek stressz szintje. Ez a többi jól ismert és gyakran használt nyugtató tevékenység hatásaival összehasonlítva (zenehallgatás – 61%, egy csésze tea vagy kávé elfogyasztása – 54%, séta – 42%, video-játék játszás – 21%) kiemelkedő eredmény, ami egyértelműen az első helyre emeli az olvasást, mint a stressz csökkentés módját.

Olvass, mert a könyvek végtelen lehetőséget nyújtanak!

Bizonyára nem okozok nagy meglepetést azzal, ha kijelentem, hogy az olvasás tulajdonképpen végtelen tudást kínál számunkra. Annyi ismeretet szívhatunk magunkba az élet legkülönbözőbb területeiről, akármilyen tudományágból, amennyit csak szeretnénk. Mostanra szinte minden információ a rendelkezésünkre áll, könnyen hozzáférünk azokhoz a megállapításokhoz, fejleményekhez, eredményekhez, amikre emberek több száz év munkája árán jöttek rá. Fantasztikus belegondolni, hogy milyen töméntelen mennyiségű lehetőség rejlik a könyvekben.

Értelmünk és képességeink viszont korántsem kizárólag szakkönyvek lapozgatása közben fejlődnek. Ugyanis akármit is olvasunk, az rendesen megdolgoztatja az agyat. Egy regény olvasása során rengeteg részletet kell fejben tartanunk, emlékeznünk kell a szereplők neveire, a helyszínekre, a cselekményre, és mindeközben folyamatosan használjuk a képzelőerőnket. Ez pedig mind jóval több a szöveg dekódolásánál.

Egy cikk szerint „az agyunk valójában tükrözi a karakterek tetteit és érzéseit. Tehát ha valaki például éppen úszik a történet szerint, az agyunk azon részei is aktiválódnak, mintha mi magunk is úsznánk egy medencében. Hiába fikció az, amit olvasunk, az agy olyan régióit aktiváljuk vele, amelyek igazodnak ahhoz, amit a karakterek éreznek és csinálnak.”

Így tehát olvasási élményeink valódiak, és segítenek olyan dolgokat is megtapasztalnunk, amelyeket egyébként nem tudnánk.

Olvass, hogy megértsd a világot!

Azáltal, hogy beleláthatunk más emberek fejébe, az ő szemszögükből láthatjuk az eseményeket, lelkiviláguk, gondolataik, és minden mozzanat, ami konkrét cselekvéseikhez vezeti őket kitárul előttünk, a könyvek hozzásegítenek bennünket a körülöttünk levő világ és az emberek jobb és egyszerűbb megértéséhez. Egy, a Science folyóiratban közölt, 2013-as kutatás rámutatott arra, hogy az olvasás jobb teljesítményhez vezet az úgynevezett ToM feladatokban. Annak tisztázásához, hogy mi is a szóban forgó képesség, és az mégis mekkora horderejű, Győri Miklós egyik tanulmányából idézek:

„A tudatelméleti képességet, illetve pontosabban, naiv tudatelméleti képességet (rövidítve: ToM, theory of mind), széles körben úgy definiáljuk, mint sajátos (humán) kognitív képességet arra, hogy mentális állapotokat tulajdonítsunk különböző ágenseknek (elsősorban személyeknek), és az ágensek viselkedését a tulajdonított mentális állapotok okozati következményeként értelmezzük és magyarázzuk, illetve előre jelezzük a cselekedeteket a tulajdonított mentális állapotok alapján. Széles körben az emberi szociális intelligencia és a szándékközpontú kommunikáció fő alapjaként tartják számon a tudatelméleti képességet.”

A kutatási eredmény tükrében tehát ahhoz, hogy minél ügyesebbek legyünk társaink vélekedésének és szándékainak megállapításában, ezáltal tökéletesítsük szociális készségeinket, hozzájárulhatunk az olvasással. Még csak nem is szakirodalmak lapozgatásáról van szó, erre ugyanis a regények és detektív történetek olvasását találták a leghatékonyabbnak.

Olvass, hogy egészében lásd a világot!

Egy további, az előzőekhez szorosan kapcsolódó haszon, hogy ha rendszeresen olvasunk, szinte észrevétlenül is nagyon gyorsan szélesedik a látókörünk, műveltebbek leszünk.

Az olvasás hatására egyre bővül a szókincsünk, továbbá hozzásegít bennünket ahhoz, hogy mind jobban tudjuk megfogalmazni gondolatainkat, érzéseinket. De hogy mindez miért is fontos?

Az úgynevezett nyelvi relativitás elmélete szerint a nyelv, amit és ahogy beszélünk, befolyásolja azt is, hogy miként látjuk a világot. A Nyelv és tudomány egy érdekes példával illusztrálja az elképzelést:

„Lera Boroditsky kognitív tudós egy egyszerű kísérletet végzett: megkért embereket, hogy hunyják be a szemüket, és mutassanak délkelet felé. Amerikai professzorok a szélrózsa minden irányába mutattak, ötéves ausztrál bennszülött gyerekek azonban sosem tévedtek ebben a feladatban. Boroditsky szerint a jelenség magyarázata a nyelvben rejlik. A gyerekek által beszélt ausztrál bennszülött nyelv ugyanis nem úgy jelöli meg az irányokat, mint az angol (vagy a magyar). Nem azt mondják, hogy Tőlem jobbra álla a testvérem, hanem azt, hogy Tőlem keletre áll a testvérem. Azaz a helyet az égtájak szerint határozzák meg.”

Bár ilyen szempontból inkább az egyes nyelvek között észlelhetők a különbségek, feltételezhető, hogy minél gazdagabb a szókincsünk, annál többrétűbb a tudásunk, annál komplexebb a gondolkodásunk és vele együtt a világlátásunk is.

Olvass, mert olvasni király dolog!

Fontos megjegyezni, hogy az olvasás az előnyök figyelmen kívül hagyásával, pusztán szórakoztató funkcióját tekintve is tökéletes elfoglaltság, ráadásul anyagilag sem túl megterhelő hobbi.

Ha mindez nem lett volna elég ok arra, hogy azonnal nekiállj olvasni, befejezésül álljon itt még egy kis motiváció.

A világ legsikeresebb emberei mind hangsúlyozzák az olvasás fontosságát, és életükben rendszeresen időt szánnak a tevékenységre. A sok név közül egyet emelek ki, aki nem más, mint Warren Buffett, a világ legnagyobb befektetési cégének (Berkshire Hathaway) egyik tulajdonosa, a Forbes magazin 2008-as listáján pedig a világ leggazdagabb embereként szerepelt.

Buffett a mai napig olvasással tölti ideje 80%-át, és ez az ő tanácsa:

 „Olvass 500 oldalt naponta. A tudás így működik. Ez egy összetett tudás, amit bárki megszerezhet, de nem mindenki fog.”

Képek forrásai:

https://www.classicfm.com/discover-music/best-classical-music-for-reading/

https://hu.pinterest.com/pin/436919601347597419/

https://www.teahub.io/viewwp/ixhhhmh_warren-buffett-reading/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük