Bárczi arcai, Kultúra, Szabadidő, Szakmai

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA – SZÁMÍT A HANGOD

A Kutatók éjszakája az Európai Bizottság kezdeményezésével létrejött programsorozat, amely a kutatói életforma vonzóvá tételét tűzte ki céljául. 2006 óta Magyarország is rendszeresen bekapcsolódik a programba, ami eredetileg szeptember utolsó péntekén került megrendezésre. Az azóta már kétnapossá nőtt rendezvényt idén a vírushelyzet miatt november végére tették át.

Az ELTE oldalán olvashatjuk: „Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kezdettől fogva sokakat vonzó előadásokkal mutatja be a legújabb felfedezéseket, kutatói lehetőségeket és izgalmakat. Ez idén sincs másképp: aki bekapcsolódik a programba, a magyarországi koronavírus gócpontokról éppen úgy hallhat, mint az atommagok nagyenergiás ütközéseiről, a klímaváltozásról vagy a vulkánok működéséről”.

Természetesen a Bárczi is bekapcsolódott a neves programsorozatba. Számos program közt válogathattak a hallgatók, melyek közül az ELTE BGGYK Fogyatékosság és Társadalmi Részvétel Intézete, Általános Gyógypedagógiai Intézete, a Freekey, a Disability Studies and Social Innovation Lab, valamint a Social Entrepreneurship Incubation Program együttműködésében meghirdetett eseményről olvashattok a cikkben.

A kínált programok

Az idei Kutatók Éjszakája, háromféle programmal várta az érdeklődőket.

Az első blokk egy izgalmas workshop-ot kínált „Életút játék – pszichoszociális fogyatékos emberek életútjai” címmel Bányai Borbála és Kondor Zsuzsa vezetésével.

Az esemény második részét egy kerekasztal beszélgetés képezte, melynek témája a felhasználókkal közös szolgáltatásfejlesztés tárgyalása, Ruszkai Zsolt, szociálpolitikus koordinálásával.

A harmadik programpont során Cserti-Szauer Csilla moderálásával, és a beszélgetésben részt vevő Ivicsics Borbála, Gál Dániel, Eifert András, Köllő Gergő és Tóth Károly gondolatain keresztül ismerhettük meg mélyebben a személyi asszisztenciát, Freekey módra.

Életút játék – pszichoszociális fogyatékos emberek életútjai

A workshop során két csoportban dolgozták fel a jelenlevők egy pszichoszociális fogyatékossággal élő személy életútját, ám nem mindennapi módon.

Az érintettről szóló információkat az ő saját visszaemlékezéseiből idézve kapták meg a résztvevők. 3-3 idézet alapján próbálták feltárni a személy életútját. Az első csoport a gyermekkora vonatkozó visszaemlékezések alapján írt „forgatókönyvet” a lehetséges jövőbeli életeseményekre vonatkozóan, míg a második csoport a felnőttkor idézetein keresztül igyekezett feltárni a múlt eseményeit. Az így létrehozott elképzeléseket aztán összevetették a valós információkkal, és összeállt a következtetett életút mellett a valódi is.

Ez a másfél óra igazán mélyen feldolgozhatóvá és közelivé tette egy pszichoszociális fogyatékossággal élő személy életének egy lehetséges forgatókönyvét, és amiért még kivételesebb és izgalmasabb volt a workshop, az az, hogy az érintett saját reflexióit használta fel, így a lehető legvalódibb képet adva.

Együtt fejlesztünk! Kerekasztal beszélgetés a felhasználókkal közös szolgáltatásfejlesztésről

A beszélgetés során számos példát hallottunk arra, hogy egyrészt, mennyire fontos egy vállalkozás vagy akár egy termék fejlesztése során az előzetes igényfelmérés, illetve a majdani felhasználók bevonása a teljes folyamatba, másrészt jó gyakorlatokról kaptunk képet a fogyatékossággal élő személyek bevonásának módjairól, a számukra fejlesztett szolgáltatások kialakítása során.

Dénesné Spitzer Éva és Dénes Ákos a KockaCsoki alapítóiként osztották meg gondolataikat a témában. Egy prémium minőségű kézműves csokoládékat készítő csokoládé manufaktúráról van szó, mely társadalmi céljaként autizmussal élő fiatalokat foglalkoztat, illetve különböző programokat kínál számukra, ezzel is támogatva munkavállalásukat.

Ők különösen nehéz helyzetben vannak a szükségletek felmérése terén, hiszen, ahogy azt ki is emelték, az autizmussal élő személyek sokszor nem tudják megfogalmazni a véleményüket, akadályoztatott a kommunikációjuk. A KockaCsoki vezetői azonban nem csak a munkafolyamatokba vonják be az autizmussal élő fiatalokat, hanem a nekik rendezett programok témáját, tartalmát is megszavaztatják velük, illetve személyes beszélgetésekkel igyekeznek időről időre egyénre szabni a tevékenységeket.

Küldetésük itt még nem áll meg, hiszen a vállalkozás a munkaadókat is szeretné elérni, továbbá saját példájukon keresztül átadni az autizmusról való tudást, az autizmusban érintett személyekkel való együttműködés kulcsát.

A beszélgetéshez Észtországból csatlakozott Bugarszki Zsolt, a tallini egyetem oktatója, aki társadalmi vállalkozások fejlesztésével és szociális innovációval foglalkozik, továbbá a Social Entrepreneurship Incubation Program alapítója. Zsolt az észt gyakorlatból hozott érdekes példákat, ahol, mint kiderült, hatalmas cégek támaszkodnak a felhasználók véleményére, akik akár teljesen át is alakíthatják a terméket.

Jelen volt Pásztor Sára, aki, mint gyógypedagógus, kognitív idegtudományi kutató és emberi jogi aktivista a Jambát képviselte, ami lényegében egy olyan online és személyes platform, melynek szolgáltatásai között megjelenik az álláskeresők munkaadókkal való összekapcsolása, egyénre szabott támogatás biztosítása azoknak, akik karrierjüket tovább szeretnék építeni (mentorprogram), illetve rengeteg egyéb lehetőséget is biztosít a képzések, karrier, munkavállalás terén. Nagy hangsúlyt fektetnek az igények felmérésére, például interjúkon keresztül igyekeznek minél személyre szabottabb támogatást nyújtani.

A FREEkey csapatából Csángó Dániel vett részt a beszélgetésen, aki mélyrehatóan tárgyalta a személyi asszisztencia kérdéskörét, hiszen a FREEkey ennek, a súlyosan sérült embereket akár 24 órában támogató szolgáltatásnak a fejlesztését végzi.

Ezen a ponton egy nagyon lényeges fogalom került a beszélgetés középpontjába, ami nem más volt, mint a kontroll. A személyi asszisztenciának fontos eleme, hogy benne a fogyatékossággal élő személy munkaadóként van jelen, tehát a kontroll minden esetben nála marad. Dani kiemelte, hogy az egész projektet – ami mára már fejlődő társadalmi vállalkozássá kezd alakulni – az inspirálta, hogy a fogyatékos személyeknek sok esetben jóformán semmilyen beleszólásuk nincs az őket érintő dolgokba. Bár állami irányítással már létezik egyfajta rendszere a támogatásnak, az nem teszi lehetővé a segítő személy kiválasztását, az érintettek pedig egy alárendelt helyzetbe kerülnek, amiből gyakran nem is tudnak kilépni.

A FREEkey jövőbeli tervei között szerepel egy „ügynökség” létrehozása, ahol az általuk képzett személyi asszisztenseket összekapcsolják – első körben – azon fogyatékossággal élő személyekkel, akik finanszírozni tudják a szolgáltatást. A végső cél differenciált fizetési rendszer kidolgozása és a személyi asszisztencia elérhetővé tétele azok számára is, akik piaci alapon nem tudják azt finanszírozni.

A fogyasztók bevonása tehát mindenki szerint alapnak számít és az sok szempontból a siker kulcsa.

Személyi asszisztencia FREEkey módra

A beszélgetés elején rögtön megkaptuk a választ arra, hogy mégis honnan származik a FREEkey elnevezés. „Kulcs a szabadságra” – hallhattuk Ivicsics Boritól. Majd hozzátett még egy értelmezést, a szó ugyanis magában rejt egy másik angol kifejezést is. „Freak”, ami magyarul furát jelent. „Furák vagyunk és ezt büszkén vállaljuk.”

Érintett személyek mondták el, hogy mit jelent számukra a személyi asszisztencia.

Ivicsics Bori a közlekedést emelte ki, ami személyi asszisztens segítségével sokkal biztonságosabb mind neki, mind a családjának. Tóth Károly pedig úgy nyilatkozott, hogy az önkéntesek által, akik segítik őt, sokkal nagyobb szabadságot élhet meg, bár még így is számos esetben ütközik korlátokba.

Sok szó esett a család és a személyi asszisztens közti különbségek megfogalmazásáról, és arról, hogy végső soron milyen érvek is állnak a segítő személy mellett.

A személyi asszisztens által végzett, akár 24 órás segítségadás, munka. Egy szakmai professzió, amit fizetésért vállal valaki. A családtag szeretetből teszi mindezt. A személyi asszisztencia terén munkavállalóról és munkáltatóról van szó, ami egy kölcsönös egymásrautaltságot hordoz magában. Ahogy Eifert Andris fogalmazott, a munkavállalónak épp oly szüksége van erre a szolgáltatási rendszerre, mint a munkáltatónak. Az ő számára is fontos, hogy dönthet arról, kivel tud jól együttműködni. Illetve, a fogyatékosságban érintett személyek számára is fontos az, hogy ebben a helyzetben ők, mint munkáltató vannak jelen. Így sokkal jobban érvényesül az akaratuk, mintha egy családtag állna mellettük segítőként, továbbá, a család is megmaradhat az eredeti szerepében. 

A program során közösen megtekintettük a Foglalt című filmet, melynek szereplői a beszélgetés résztvevői, és amivel az Artemisszió Alapítvány Films for Inclusion versenyén 3. helyezést ért el a csapat. (A filmet itt tudjátok megnézni.)

Az 1 perces kisfilm az érintettek által megálmodott helyzetekben ábrázolja beszéd nélkül is tökéletesen érzékelhető módon, hogy hogy néznek ki bizonyos szituációk személyi segítő nélkül, majd segítséggel.

Ez egy nagyon személyes videó, ami betekintést enged az életekbe, hogy minél tisztábban lássuk, szükség van a személyi asszisztenciára.

A FREEkey pedig mindenkor hűen tükrözi az egyik legfontosabb mottót: „Semmit rólunk, nélkülünk!”.

A képek forrásai:

https://www.facebook.com/freekey8

https://www.facebook.com/events/351264936141799/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük